Az Európai Unió új, önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabványt vezetett be, amelynek célja a kisebb vállalkozások ESG-adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terheinek csökkentése. A 2026/1560/EU rendelet 2026. szeptember 24-én lépett hatályba, azonban a szabályozás nem minden vállalkozás számára jelent azonos változást.
Miért volt szükség az új szabályozásra?
A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) a vállalkozások társadalmi és környezeti hatásokért viselt felelősségét jelenti. Ehhez kapcsolódik a CSRD irányelv, amely az érintett vállalatok számára kötelező fenntarthatósági jelentéstételt ír elő.
A CSRD szerinti jelentés a vállalat fenntarthatósági hatásait, kockázatait és lehetőségeit mutatja be. Ettől elkülönül a magyar ESG-törvény szerinti ESG-beszámoló, amely elsősorban a vállalkozás saját működéséhez és ellátási láncához kapcsolódó fenntarthatósági kockázatok átvilágítására, valamint az ezek kezelésére tett intézkedésekre összpontosít.
A kisebb vállalkozások jelentős része nem kötelezett CSRD szerinti jelentéstételre, azonban nagyvállalati partnereik és finanszírozóik ESG-adatigényei számukra is adminisztratív terhet jelenthetnek.
Kikre vonatkozik, és mit változtat az új szabvány?
Az új szabvány elsősorban a CSRD szerinti kötelező jelentéstétel hatályán kívül eső, legfeljebb 1 000 munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokat célozza. Számukra egy egységes, önkéntesen alkalmazható rendszert biztosít, amely többek között az energiafelhasználásra, a kibocsátásokra, a hulladékgazdálkodásra és a munkavállalói körülményekre vonatkozó adatokat tartalmaz.
A kisebb vállalkozásoknak tehát nem keletkezik új, általános jelentéstételi kötelezettségük. Az önkéntes jelentést nem kell automatikusan hatósághoz benyújtaniuk.
Ezzel szemben a CSRD hatálya alá tartozó nagyvállalatoknak 2027. január 1-jétől kezdődő üzleti évekre alkalmazniuk kell az új adatbekérési korlátot. Ennek értelmében a saját CSRD-jelentéstételük céljából főszabály szerint nem követelhetnek a meghatározott adatkörön túlmutató információkat a legfeljebb 1 000 munkavállalót foglalkoztató, védett beszállítóiktól.
Mi a helyzet a magyar ESG-kötelezettségekkel?
Fontos kiemelni, hogy az új uniós szabvány nem szünteti meg automatikusan a magyar ESG-törvény alapján fennálló kötelezettségeket. Az érintett vállalkozásoknak továbbra is külön kell megvizsgálniuk a hazai szabályozás szerinti átvilágítási és beszámolási feladataikat.
A magyar szabályozás emellett 2027. június 30-ig külön korlátozásokat állapít meg a mikro-, kis- és középvállalkozásoktól kérhető ESG-adatokra.
Az új uniós szabályozás tehát elsősorban az adatszolgáltatás egységesítésével és a nagyvállalati adatbekérések korlátozásával kívánja mérsékelni a kisebb vállalkozások adminisztratív terheit, miközben a magyar ESG-törvényből eredő kötelezettségek továbbra is külön vizsgálandók.
