Bevezetés

A kriptovaluták világa villámgyorsan fejlődik: egyre többen fektetnek be digitális eszközökbe, kereskednek Bitcoinnal vagy más tokenekkel.

Mikor és mennyit kell adózni? Hogyan kell bevallani?

Ez a cikk abban segít, hogy tisztábban lásson: bemutatjuk a kriptovaluták adózásának alapjait.

 

Szabályozás

Magyarországon a személyi jövedelemadó (SZJA) törvény (67/C. §-a) határozza meg a kriptovalutákból származó jövedelmek adózási szabályait.

A magánszemély által kriptoeszközből származó jövedelem után – ha az egy bárki számára elérhető (például banki vagy tőzsdei felületen vásárolt kripto eszköz) ügyletből származik – 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetnie.

Adófizetési kötelezettség akkor merül fel, ha:

  • kriptovaluta eladásából valós pénzhez jut (például amikor Bitcoint vált euróra),
  • vagy ha kriptót használ fizetőeszközként áruk vagy szolgáltatások vásárlására.

Nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha:

  • éves szinten a kriptós nyeresége nem éri el a minimálbér 10%-át (2025-ös évet tekintve ez az összeg 29 080 forint),
  • kriptoeszközt vásárol, másik kriptoeszközért (például Bitcoint vált Ethereumra).

 

Mi számít jövedelemnek a kriptovaluták esetében

A kriptoeszközökből származó jövedelem után az adózást az úgynevezett ügyleti nyereség alapján kell teljesíteni. Ez ügyletenkénti kriptoértékesítéssel kapcsolatos bevétel és kiadás különbözeteként számítható ki.

Ha kriptóval kereskedik vagy kriptót bányászik, akkor az adó alapját úgy kapja meg, hogy a tárgyévi megszerzett, ügyletenkénti bevételből levonja a kriptovaluta megszerzésére fordított összeget és további költségeket.

Az ügyletenkénti kriptoértékesítésből megszerzett jövedelmeket, együttesen kell feltüntetni az adott év végén az adóbevallásban, így a kapott összeg után kell megfizetni a 15%-os jövedelemadót.

 

Elszámolható költségek

  • a kriptovaluta vételára,
  • kripto bányászatához kapcsolódó igazolt kiadások, például áram, internet, karbantartási költség
  • kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások, például díjak, jutalékok

Az adóalap a kriptoeszközökkel realizált bevételek és az elszámolható költségek különbözetéből képződik, ezért a kapcsolódó tranzakciók hiteles dokumentálása kiemelt jelentőséggel bír.

A költségek és bevételek alátámasztására elfogadott dokumentációs formák közé tartoznak például:

  • a banki bizonylatok – amennyiben a kriptoeszközt fiat valutára váltották –, valamint,
  • a kriptotőzsdék által kiállított részletes tranzakciós riportok, amelyek tételesen tartalmazzák az ügyletek időpontját, volumenét, árfolyamát és a kapcsolódó díjakat.

 

Kriptojövedelmek bevallása

Kriptojövedelmeket a 2025-es adóévre a majdani, 25SZJA nyomtatvány megfelelő rovatában kell bevallani.

A bevallás önadózással történik, vagyis a magánszemélynek magának kell kiszámítania és feltüntetnie a jövedelmet, valamint az abból fizetendő 15%-os személyi jövedelemadót.c

 A nyomtatványon a kriptoeszközökből származó jövedelemre vonatkozó adatokat a „Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem és adója” elnevezésű blokkban kell feltüntetni.

 

A kriptós veszteség utólagos adókiegyenlítéséről

Ha valaki az adott évben vagy az azt megelőző két év valamelyikében kriptós ügyletből veszteséget szenvedett el, és ezt feltüntette az adott évi adóbevallásában, akkor lehetősége van arra, hogy a veszteség egy részét vagy egészét figyelembe vegye.

Ez úgy történik, hogy a veszteséggel csökkentheti a másik év(ek)ben kriptós nyereség után fizetendő adó összegét – ezt nevezzük adókiegyenlítésnek.

 

egyéb jövedelmek esetén

Ha a kriptoeszközből származó jövedelme nem felel meg az SZJA törvény definíciója szerinti kriptoeszközből származó jövedelemnek (67/C. §-szerint), abban az esetben, a kripto-értékesítésből származó jövedelem az egyéb jövedelem kategóriába (28. §) esik, melyre az adózási feltételek már nem ilyen kedvezőek.

Ebben az esetben, a 15%-os személyi jövedelemadón felül, még 13%-os szochó fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt az ebbe a kategóriába tartozó jövedelme után.

 

Írjon nekünk

Szerzőnk, dr. Kiss Ágnes adószakértő, mérlegképes könyvelő több mint 20 év pénzügyi- és adótanácsadó tapasztalattal rendelkezik, az RC Consulting vezető partnere. Adózási, pénzügyi és számviteli szakemberként a vállalatok adótervezésében, adókedvezmények és támogatási lehetőségek kihasználásában, valamint finanszírozási, tőkebevonási projektek üzleti tervezésében, megvalósításában, projektmenedzsmentjében tud segítséget nyújtani magyar és nemzetközi tulajdonosi körrel rendelkező közép és nagyvállalati ügyfelek számára. Képzett mediátorként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és hatékony elérésében, legyen szó szakmai, vezetői vagy személyes fejlődési igényükről. Növekedés, külföldi terjeszkedés, beruházási projektek finanszírozási, adózási és adókedvezményi lehetőségeivel kapcsolatban tud hozzánk fordulni a www.rcc.hu weboldalon, vagy a +36-1-483-2070-es telefonszámon, illetve office@rcc.hu e-mail címen.