Jelentős változások várhatók a magyar társasági adózásban. A 2026. október 27-én benyújtott T/931. számú törvényjavaslat a nagyvállalatok számára 15%-os társaságiadó-kulcsot vezetne be, átalakítaná a csoportos társasági adózás feltételeit, módosítaná a kutatás-fejlesztési kedvezményeket, és jelentősen szigorítaná a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét.
- 15%-ra emelkedne a nagyvállalatok társasági adója
A jelenlegi egységes 9%-os társaságiadó-kulcs helyett kétszintű rendszer jönne létre. Az új kategóriaként megjelenő úgynevezett nagyvállalatok 15%-os kulccsal adóznának, míg a többi vállalkozás számára továbbra is a 9%-os adómérték maradna érvényben.
A nagyvállalati minősítés nem a hagyományos KKV-besoroláshoz kapcsolódna. A tervezet szerint nagyvállalatnak minősülne az a társaság, amelynek a konszolidált – vagy meghatározott esetben az egyedi – éves bevétele eléri az 500 millió eurót. A 2027. évi minősítésnél a 2025. évi beszámoló adatait kellene vizsgálni.
A változás azt is eredményezheti, hogy egy kisebb magyar leányvállalat is már a 15%-os adókulcs hatálya alá kerülhet, ha olyan nemzetközi vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek konszolidált bevétele eléri az értékhatárt.
Például egy évi 5 milliárd forint árbevételű magyar társaság, amely egy 800 millió euró konszolidált bevételű külföldi cégcsoport tagja, a tervezet szerint 15%-os társasági adóval számolhatna.
Az adóemelést részben ellensúlyozná, hogy a nagyvállalatok a helyi iparűzési adó ráfordításként elszámolt összegének 85%-ával csökkenthetnék fizetendő társasági adójukat, legfeljebb azonban a HIPA miatti csökkentés nélkül meghatározott fizetendő adó 25%-áig.
- Jelentősen átalakulna a csoportos társasági adózás
Jelenleg a csoportos társasági adózás lehetősége elsősorban a legalább 75%-os szavazati jogon alapuló kapcsoltsági viszonyhoz kötődik. A jövőben az új csoportok létrehozásának meghatározó feltétele az lenne, hogy a részt vevő társaságok megfelelő konszolidált pénzügyi beszámoló hatálya alá tartozzanak.
Ez különösen a kisebb magyar vállalatcsoportokat érintheti hátrányosan. Azok a KKV-csoportok, amelyek méretük miatt nem kötelezettek konszolidált beszámoló készítésére, és ilyen beszámolót nem is készítenek, a tervezet alapján nem tudnának új csoportos TAO-alanyt létrehozni pusztán a megfelelő tulajdonosi kapcsolat alapján.
Az önkéntesen készített konszolidált beszámoló elfogadhatósága további jogértelmezést igényel.
A már működő csoportos társasági adóalanyok ugyanakkor átmeneti védelmet kapnának: a korábbi szabályok szerint működhetnének tovább, amennyiben a régi feltételeknek változatlanul megfelelnek.
További jelentős változás, hogy amennyiben a csoportos TAO-alanynak akár egyetlen, az új fogalom szerint nagyvállalatnak minősülő tagja van, a teljes csoport 15%-os kulccsal adózna.
- Kedvezőbbé válhat a kutatás-fejlesztés adózása
A törvényjavaslat egyik kedvező eleme a saját tevékenységi körben végzett K+F adóösztönzésének erősítése.
A tervezett szabályok alapján a kutató-fejlesztők megfelelő személyi jellegű ráfordításai, valamint az általuk használt tárgyi eszközök értékcsökkenése kétszeres összegben lennének figyelembe vehetők további adóalap-csökkentésként, ami összességében háromszoros adóalap-csökkentő hatást eredményezhet.
Például egy vállalkozás 50 millió forint elszámolható K+F-bérköltség után a rendes költségelszámoláson felül további 100 millió forinttal csökkenthetné társaságiadó-alapját. Ez 9%-os adókulcs mellett akár 9 millió forint további adómegtakarítást jelenthet.
A K+F-adókedvezmény általános mértéke emellett 10%-ról 20%-ra emelkedne. Fontos könnyítés, hogy megszűnne az adókedvezmény alkalmazására vonatkozó ötéves választási kötelezettség. A vállalkozások így akár ugyanabban az adóévben is alkalmazhatnának K+F-adóalap-kedvezményt és K+F-adókedvezményt, persze, ugyanazon elszámolható költségre továbbra sem vehetnék igénybe mindkettőt.
A külső K+F-szolgáltatások elszámolhatósága viszont szigorodna. A kedvezmények alkalmazásánál meghatározóvá válna, hogy a megrendelt szolgáltatást milyen vállalkozástól vagy kutatóintézménytől veszik igénybe.
- Szigorúbb feltételekkel működne a fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezmény rendszerében a törvényjavaslat több jelentős korlátozást vezetne be.
A legáltalánosabb, jelenértéken legalább 3 milliárd forintos beruházási jogcím értékhatára 5 milliárd forintra emelkedne. Egyes speciális beruházási jogcímek megmaradnának, ill. mások viszont viszont megszűnnének.
A legjelentősebb újdonság a nagyvállalkozásokra előírt kötelező K+F-költségnövekedés lenne.
A tervezet szerint a nagyvállalkozásoknak a beruházás kötelező üzemeltetési időszakának első három adóévében évente legalább 5%-kal kellene növelniük K+F-közvetlen költségeiket a megelőző három adóév átlagához képest. A növekményt ezt követően az adókedvezmény igénybevételének végéig fenn kellene tartani. Az eddig nulla K+F-költségű referenciaéveknél a nettó árbevétel 2%-át kellene figyelembe venni a számításban.
Ez alapvető változást jelentene, hiszen a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez a nagyvállalkozásoknak nemcsak beruházást kellene megvalósítaniuk, hanem megfelelő K+F-tevékenységet is, amit a beruházás befejezése után is fenn kellene tartaniuk.
Emellett az adókedvezmény felhasználásának időtartama rövidülne, és új munkavédelmi feltételek jelennének meg.
A nagyvállalatoknál további korlátozást jelentene, hogy egyes adóalap-kedvezmények és adókedvezmények összevont érvényesíthetősége a bérköltséghez, az értékcsökkenéshez és a tárgyi eszközök könyv szerinti értékéhez kötődne.
Az új fejlesztésiadókedvezmény-szabályokat első alkalommal a 2027. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra kellene alkalmazni.
- Megszűnnének a jogdíjkedvezmények, átalakulna a részesedések adózása
A tervezet megszüntetné a jogdíjhoz és a bejelentett immateriális javakhoz kapcsolódó társaságiadó-kedvezményeket.
Ez különösen a szoftverfejlesztő, technológiai és más, szellemi tulajdon hasznosításából jövedelmet szerző vállalkozások számára lehet jelentős.
A jelenlegi szabályozás alapján a megfelelő jogdíjnyereséghez kapcsolódó 50%-os adóalap-kedvezmény 9%-os adókulcs mellett akár 4,5%-os tényleges társaságiadó-terhelést eredményezhet. Ez a lehetőség a tervezet szerint megszűnne.
A bejelentett részesedés jelenlegi rendszere helyett bevezetnék a kiemelt részesedés fogalmát, melynek alkalmazásával a legalább 10%-os, megfelelő feltételekkel legalább egy éve tartott részesedések értékesítésének nyeresége bejelentés nélkül is adómentességet élvezhetne. A 10% alatti új részesedések azonban kiesnének ebből a körből, míg a korábban szabályosan bejelentett részesedésekre átmeneti szabályok vonatkoznának.
- Megszűnne a látvány-csapatsportok jelenlegi TAO-támogatási rendszere
A törvényjavaslat 2027-től megszüntetné a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó jelenlegi társaságiadó-kedvezményt és adófelajánlási lehetőséget.
A már jóváhagyott programok és 2026-ban teljesített támogatások esetében átmeneti szabályok biztosítanák a korábban megszerzett jogosultságok érvényesítését.
Ezzel párhuzamosan az amatőr sport meghatározott támogatásai után új, a támogatás értékének 20%-át kitevő adóalap-csökkentési lehetőség jelenne meg.
- Az innovációs járulék is jelentősen emelkedne
A törvényjavaslat a társasági adón túl az innovációs járulékot is érinti.
A járulék mértéke 2027. január 1-jétől 0,3%-ról 0,5%-ra emelkedne, ami közel 67%-os növekedést jelent.
Egy 10 milliárd forint innovációsjárulék-alappal rendelkező vállalkozás éves járulékterhe így 30 millió forintról 50 millió forintra nőne.
A vállalati tervek és a várható adóváltozások összehangolása már most indokolt
A tervezett módosítások miatt különösen fontos, hogy a vállalkozások áttekintsék közép- és hosszú távú üzleti, beruházási, fejlesztési és adózási terveiket, és megvizsgálják, hogy a várható jogszabályi változások milyen hatással lehetnek azok megvalósítására, gazdaságosságára és az igénybe vehető adókedvezményekre.
A megfelelő időben elvégzett felülvizsgálat lehetőséget teremthet a tervek szükség szerinti módosítására, az adózási lehetőségek optimális kihasználására és az esetleges kedvezőtlen hatások mérséklésére.
Az RC Consulting szakértői igény esetén segítséget nyújtanak a vállalkozások meglévő és tervezett fejlesztéseinek, beruházásainak és adózási struktúrájának áttekintésében, valamint az üzleti tervek és a várható jogszabályi változások összehangolásában. Célunk, hogy ügyfeleink a változó szabályozási környezetben is megalapozott döntéseket hozhassanak, és a rendelkezésre álló adózási és támogatási lehetőségeket a lehető leghatékonyabban használhassák ki.
Az összefoglaló a 2026. október 27-én benyújtott T/931. számú, „Egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról” című törvényjavaslat alapján készült. A leírt rendelkezések a cikk készítésekor még nem hatályosak; az Országgyűlés a jogalkotási folyamat során módosíthatja azokat.
