Transzferár – várható változások 2023-től

Nyilvántartás-készítési kötelezettség

Várhatóan nőni fog a dokumentációs kötelezettség értékhatára a jelenlegi 50 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra.

Nyilvántartások számának módosítása a bírság miatt

A nyilvántartási kötelezettség megsértése miatti bírságot nyilvántartásonként lehet kiszabni. Az eddig érvényes szabályok szerint a fődokumentum és a bármennyi ügyletet érintő helyi dokumentum egyetlen nyilvántartásnak minősül.  Ez úgy módosulna, hogy a fődokumentum egy darab, a helyi dokumentumok pedig ügyletenként (összevont ügyletenként) egy-egy darab nyilvántartásnak fognak minősülni, így a bírság az ügyletek számának függvényében nőhet.

A transzferár dokumentációs kötelezettség megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság a jelenlegi 2 millió forintról 5 millió forintra emelkedik. Az ismételt mulasztás esetén a maximálisan adható büntetés az eddigi 4 millióról 10 millió forintra nő.

Adatszolgáltatás

A meghatározott értékhatárt elérő, transzferár-nyilvántartásra kötelezett vállalatoknak a bevallásban rögzíteniük kell a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket (a részleteket külön rendeletben szabályozzák. Ez amiatt érinti kritikusan a vállalatokat, hogy a transzferár dokumentáció lényegi részével el kell készülniük május 31-ig.

Az adatszolgáltatási kötelezettség várhatóan a következő adatokra terjed ki:

• az ügylet megnevezése egy előre meghatározott nomenklatúra alapján, amely lehetőség szerint a karakterizációt is tartalmazza, pl.: bérgyártás, bizományosi forgalmazás, kölcsön, licenc
• a legjellemzőbb TEÁOR’08 (NACE Rev. 2.) kód, ahol értelmezhető
• az ügyletben érintett másik kapcsolt vállalkozás(ok) elnevezése, adószáma, külföldi esetében (külföldi) adószám hiányában valamely azonosító száma, adóilletőségének állama;
• az ügylet tárgyévi ténylegesen fizetendő (járó) nettó ellenértéke kapcsolt partnerenkénti bontásban forintban (évvégi MNB árfolyamon átszámolva, ha devizában vezeti a könyveit)
• társasági adóalap-korrekció mértéke kapcsolt partnerenkénti bontásban (forintban) az adott kapcsolt ügylet alapján;
• a transzferár-megállapítási módszer (a Tao. tv-ben felsorolt öt nevesített módszer és az egyéb módszer megadása közül lehetne választani);
• módszer- és ügyletfüggő mutatók:
  1. C+, R- vagy TNMM módszer esetén a jövedelmezőségi mutató megnevezése lista alapján (például: árbevétel-arányos üzemi eredmény, összesköltség-arányos üzemi eredmény, bruttó árrés, Berry-ráta stb.)
  2. licence, franchise ügylet vagy szolgáltatásnál CUP módszer esetén annak jelölése, hogy százalékos jogdíjat, illetve jutalékos (százalékos) szolgáltatási díjat alkalmaztak, továbbá nomenklatúra alapján ennek alapja;
  3. kölcsön, garancia vagy más hasonló pénzügyi ügyletnél CUP módszer esetén a referenciakamat megnevezése
• az alkalmazott számviteli sztenderd megadása (magyar/IFRS/US GAAP/egyéb) a tesztelt fél, illetve a jogdíjnál és a százalékos szolgáltatási díjnál a figyelembe vett pénzügyi adatokkal érintett fél esetében, ha a jövedelmezőségi mutatót, százalékos jogdíjat, illetve jutalékos szolgáltatási díjat vettek figyelembe
• az összehasonlító elemzés szerinti szokásos piaci ár vagy ártartomány megadása:

1. C+, R- vagy TNMM módszer esetén a jövedelmezőségi mutató szokásos piaci értéke/tartománya
2. licence, franchise ügylet vagy szolgáltatásnál CUP módszer esetén a százalékos jogdíj, illetve a jutalékos (százalékos) szolgáltatási díj szokásos piaci értéke/tartománya;
3. kölcsön, garancia vagy más hasonló pénzügyi ügyletnél CUP módszer esetén a kölcsön, garancia kamatfelárának, fix kamatnál a teljes kamatláb szokásos piaci értéke/tartománya;
4. egyéb esetben, ha a szokásos piaci ár egységnyi értékét/tartományát meghatározták, akkor azok és az egység megnevezése; és

• módszer- és ügylet függően már az esetleges adóalap-kiigazítással számolt, adott ügyletben ténylegesen alkalmazott ár/mutató:

1. C+, R- vagy TNMM módszer esetén a tesztelt fél által az ügyleten elért jövedelmezőségi mutató értéke;
2. licence, franchise ügylet vagy szolgáltatásnál CUP módszer esetén a százalékos jogdíj, illetve jutalékos (százalékos) szolgáltatási díj alkalmazott százalékos mértéke;
3. kölcsön, garancia vagy más hasonló pénzügyi ügyletnél CUP módszer esetén a pénzügyi ügylet alkalmazott kamatfelára, fix kamatnál a teljes kamatlába;
4. egyéb esetben az ügyletben alkalmazott ár egységnyi értéke.

Írjon nekünk!

Szerzőnk, Kovács-Molnár Zsuzsanna az RC Consulting tanácsadójaként a vállalatok adótervezésében, finanszírozási és tőkebevonási kérdésekben, valamint ezek projektmenedzsmentjében nyújt segítséget. Növekedés, külföldi terjeszkedés, beruházási projektek finanszírozási, adózási és adókedvezményi lehetőségeivel kapcsolatban tud hozzánk fordulni a www.rcc.hu weboldalon, vagy a +36-1-483-2070-es telefonszámon, illetve office@rcc.hu e-mail címen.