A kormány 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot. A tervezet szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyon után új, évente fizetendő adókötelezettség keletkezne. A szabályozás különösen a jelentős vállalkozói részesedésekkel, ingatlanvagyonnal és befektetésekkel rendelkező magánszemélyeket érintheti.
Mekkora lenne a vagyonadó?
A javaslat szerint az adó alapja a magánszemély egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyona lenne. Az adó mértéke az adóalap 100 milliárd forintig terjedő részére 1%, az ezt meghaladó részére 1,5%.
Az adókötelezettség megállapításánál főszabály szerint a magánszemély valamennyi belföldi és külföldi vagyonelemét figyelembe kellene venni, függetlenül attól, hogy az adott vagyon termel-e jövedelmet. A vagyonelemeket a tervezetben meghatározott értékelési szabályok szerint kellene számításba venni, majd az igazolt, levonható tartozásokkal csökkenteni.
A vagyonadó alapjába különösen az alábbi vagyonelemek tartoznának:
- Ingatlanok: lakások, családi házak, nyaralók, építési telkek, üzleti és ipari ingatlanok, valamint termőföldek. Értéküket elsősorban a korábbi adásvételi ügyletekből származó, szükség esetén indexált érték, a NAV értékelési modellje vagy független szakértői értékbecslés alapján kellene megállapítani.
- Vállalkozásokban fennálló részesedések: Kft.-üzletrészek, részvények és más társasági részesedések. Ezek értékelésére a tervezet külön számítási módszereket ír elő, amelyek a vállalkozás saját tőkéjét, jövedelemtermelő képességét és bizonyos esetekben a rejtett vagyoni tartalékokat is figyelembe veszik.
- Pénzeszközök és bankbetétek: a készpénz névértéken, a bankszámlák és betétek pedig az év végi egyenlegük alapján számítanának bele a vagyonba.
- Értékpapírok és befektetések: tőzsdei részvények, kötvények, állampapírok, befektetési alapok és ETF-ek. Az értékelés az adott eszköztől függően tőzsdei árfolyam, nettó eszközérték vagy más, a tervezetben meghatározott érték alapján történne. A tartós befektetési számlán (TBSZ) tartott befektetések sem lennének automatikusan mentesek.
- Egyéb vagyonelemek: például befektetési nemesfémek, kriptoeszközök, nagy értékű gépjárművek, műtárgyak, ékszerek és gyűjtemények. Ezeknél jellemzően a piaci értékből vagy dokumentált értékelésből kellene kiindulni.
A vagyonadó szempontjából tehát nem feltétlenül a vagyontárgy beszerzési ára vagy könyv szerinti értéke lenne irányadó. A különböző vagyonelemek eltérő értékelési módszerei miatt az adóköteles vagyon meghatározása önmagában is összetett feladat lehet.
Miért fontos ez a vállalkozástulajdonosok számára?
A vagyonadó egyik legösszetettebb és legnagyobb pénzügyi jelentőségű kérdése a társasági részesedések értékelése lehet.
A nem tőzsdei vállalkozások esetében a tervezet főszabály szerint a társaság saját tőkéjét és jövedelemtermelő képességét súlyozottan veszi figyelembe. A számítás alapját a beszámolók adatai képezik, de a tervezet bizonyos esetekben további értékelési korrekciókat is előír.
Különösen fontos az 500 millió forintos saját tőkehatár. Amennyiben a társaság saját tőkéje ezt meghaladja, az ingatlanokban, társasági részesedésekben és értékpapírokban meglévő rejtett tartalékokat is figyelembe kellene venni. Ez jelentősen növelheti a vállalkozás számított értékét.
A holdingvállalkozásokra külön szabály vonatkozna: értékelésüknél főszabály szerint a saját tőkéből kellene kiindulni, a hozamérték figyelembevétele nélkül. A kisebbségi részesedések esetében ugyanakkor a tervezet meghatározott értékcsökkentést is lehetővé tesz.
Ez azt jelenti, hogy egy üzletrész vagyonadó szerinti értéke jelentősen eltérhet annak könyv szerinti vagy piaci értékétől. Különös figyelmet igényelhetnek az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok, a több társaságból álló cégcsoportok, a holdingstruktúrák és a családi tulajdonosi viszonyok.
A tervezet a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyonra és egyes magánalapítványokra is kiterjedne, ezért a családi vagyonkezelési konstrukciók esetében is indokolt lehet a várható adókötelezettség felmérése.
Mikortól kellene alkalmazni az új szabályokat?
A törvényjavaslat szerint az első adókötelezettség már a 2026. december 31-én fennálló vagyonállapot alapján keletkezne. Az első bevallás és az adó megfizetésének tervezett határideje 2027. augusztus 31.
A szabályozás jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, ezért annak részletei még változhatnak.
Mire érdemes már most felkészülni?
A jelentősebb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek és vállalkozástulajdonosoknak célszerű áttekinteniük vagyonelemeiket, társasági részesedéseik értékelését, valamint a holding- és családi vagyonkezelési struktúrák várható adózási következményeit.
Az RC Consulting szakértői támogatást nyújtanak a tervezett vagyonadó várható hatásainak felmérésében, a vállalkozói részesedések értékelésében és az adózási lehetőségek vizsgálatában.
A vagyonadó-tervezet további változásait figyelemmel kísérjük, és a végleges szabályozás megjelenését követően tájékoztatást adunk a legfontosabb tudnivalókról.
Forrás: Pénzügyminisztérium, a vagyonadóról szóló törvényjavaslat, 2026. október 6. A cikk a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján készült, nem a hatályos jogszabályokat ismerteti.
