A kriptovaluták terjedésével egyre növekszik az igény az ezen fizetési eszközökre vonatkozó számviteli és adózási szabályok tisztázására, mivel a vállalkozásoknak meg kell őket jeleníteniük a beszámolóikban. A személyi jövedelemadózási szabályokat hosszú várakozás után az idei adócsomag rendezi.
A NAV 2016-os állásfoglalása szerint „A bitcoin olyan fizetési ígéretet testesít meg, amelyet követelésként lehet csak kimutatni, nincs kamata, de amennyiben pénzre váltják (illetve felhasználják), akkor hozama lesz, ami lehet nyereség vagy veszteség. Tulajdonságából és felhasználási céljából következően a bitcoint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 29. § (8) bekezdése alapján a forgóeszközökön belül, mint vásárolt követelést az egyéb követelések között indokolt kimutatni és ennek megfelelően értékelni.”
Hogyan számoljuk el a vállalkozások kriptovalutában történő kereskedését?
Amennyiben egy vállalkozás Magyarországon lett bejegyezve, úgy könyveit forintban kell vezetnie és a szakma értelmezése alapján vásárolt követelésként kell kimutatnia és értékelnie a kriptovalutát. Így mind az értékesítést, mind a beszerzést forintban kell könyvelnie akkor is, ha a teljesítés kriptovalutával történik. Jelenleg még nem lehetséges, hogy a számlázás kriptovalutában történjen. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a beszerzési, illetve az eladási árat forintban is és kriptovalutában is, így értelemszerűen a kriptovaluta bekerülési árfolyama is meghatározásra kerül. Amennyiben erre nem került sor az adásvételi szerződésben, akkor egy külön megállapodásban szükséges rögzíteni a kriptovaluta adásvételét a szállítói tartozás összegében.
Értékesítéskor a könyv szerinti érték és az eladási árfolyam különbözetét kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai között kimutatni, mely így hatással lesz az adózás előtti eredményre. A vásárolt követelést, és így a kriptovaluta beszerzést is az Sztv. előírásai szerint kell értékelni év végén, és szükség esetén értékvesztést kell elszámolni.
Kriptovaluta előállítása cég esetében
A NAV állásfoglalása szerint a „bányászat révén szerzett bitcoin térítés nélkül kapott eszköznek (követelésnek) tekintendő, amelynek a szerzés napján fennálló árfolyamon számított piaci értékét az Szt. 77. § (4) bekezdés c) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni, és az Szt. 45. § (5) bekezdése alapján halasztott bevételként kell elhatárolni. Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. § (2) bekezdése alapján a bitcoin felhasználásakor kell megszüntetni.” Kérdéses azonban, hogy a bányászattal kapcsolatban felmerülő költségek elszámolhatóak-e, és ha igen, akkor milyen módon csökkenthető velük az adóalap, mivel a NAV állásfoglalás ezt nem tartalmazza (és a térítésmentesség miatt ez elvileg nem lehetséges).
A kriptovaluták bányászata és a velük folytatott ügyletek tekintetében egyelőre nincs hivatalos állásfoglalás, hogy az Áfa törvény hatálya alá tartoznak-e.
Kriptovaluta előállítása és kereskedelme magánszemély által
2022. január 1-től külön adózó jövedelemnek számít a magánszemélyek kriptoeszköz-ügyletekből származó jövedelme. A kereskedésen és a bányászaton elért nyereség után egységesen 15% SZJA-t kell fizetni és a tevékenységekhez kapcsolódó költségek (például a kriptovaluta vásárlására fordított költségek; a bányászásra és ahhoz kapcsolódó rendszerek fenntartására fordított költségek) levonhatók a nyereségből.
Ügyleti bevételt nem kell megállapítani addig, amíg az ügylet bevétele nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát, ha a bevétel megszerzésének napján más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, és az adóévben az ilyen bevételek összege nem több, mint a minimálbér.
A veszteséget is érdemes bevallani, hiszen a törvény lehetőséget ad az évek közötti adókiegyenlítésre: amennyiben a veszteség a nyereséges évet egy vagy két évvel megelőző adóbevallásban szerepelt, az levonható az adóalapból, illetve amennyiben a veszteséges év követte a leadózott nyereséget, úgy az adó visszaigényelhető. A veszteséget először a 2021-es bevallásban lehet feltünteni, így az adózó a 2022-es adóévre tud majd adókiegyenlítést alkalmazni.
A szabályozás olyan adminisztrációs könnyítést is tartalmaz, mely szerint csak akkor kell meghatározni az ügyletek eredményét, ha nem kriptoeszöz formájában vagyoni értéket szerez (azaz ha átváltotta Fiat pénzre).
Írjon nekünk!
Szerzőnk, Kovács-Molnár Zsuzsanna az RC Consulting tanácsadójaként a vállalatok adótervezésében, finanszírozási és tőkebevonási kérdésekben, valamint ezek projektmenedzsmentjében nyújt segítséget. Növekedés, külföldi terjeszkedés, beruházási projektek finanszírozási, adózási és adókedvezményi lehetőségeivel kapcsolatban tud hozzánk fordulni a www.rcc.hu weboldalon, vagy a +36-1-483-2070-es telefonszámon, illetve office@rcc.hu e-mail címen.
