Ahogy egyre fontosabbá válik a vállalatok kutatás fejlesztési tevékenysége, az elérhető kutatás-fejlesztési ösztönzők rendszerében fontos változást hozott az elmúlt pár év, mely következtében a kutatás-fejlesztéshez köthető adókedvezmények egyre szélesebb körben használhatók ki. Magyarországon a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások folyó áron számított összege 2019-ben elérte a 702 milliárd forintot, K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben 1,48 százalékos volt, 0,36 százalékponttal magasabb, mint tíz évvel korábban.
A K+F tevékenységgel összefüggő adókedvezmények függetlenek a vállalat méretétől, a projekt megvalósítási helyétől, így az egyes pályázatoknál sokkal szélesebb kör élhet velük. Az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése ráadásul az adózási kockázatokat is minimálisra csökkenti.
1. A kutatás-fejlesztés a TAO rendszerében
Az Innovációs tv. szerinti K+F tevékenységek:
Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységek alatt a következők értendők:
- Az adózó saját eszközeivel és alkalmazottjaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység.
- Az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottjaival más személy megrendelésére teljesít.
- A kutatás-fejlesztési megállapodás alapján végzett közös kutatás-fejlesztési tevékenység.
A K+F tevékenység költségei közvetlen és közvetett költségekre oszthatók és mivel Az adókedvezmények igénybevételekor fontos kitétel, hogy a K+F tevékenységnek jól elhatárolhatónak kell lennie más tevékenységtől, kizárólag a közvetlen költségek vehetők figyelembe, például bér, anyag, igénybe vett szolgáltatások, rezsi, stb. Amennyiben nem a teljes költség kapcsolódik a fejlesztéshez, arányosított elszámolás is lehetséges.
Nem minősülnek K+F tevékenységnek azok a részfeladatok, melyek elvégzése nem feltétlenük szükséges a K+F elvégzéséhez.
1.1 Egyszeres kedvezmény
A Tao tv. értelmében az adózó csökkentheti az adóalapot (azon felül, hogy költségként elszámolja) a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségével. A kedvezmény a költség felmerülésének adóévében vagy az elszámolt értékcsökkenés elszámolásának adóévében – maximum az elszámolt értékcsökkenés összegéig – érvényesíthető.
Az adózó az adóalapot nem csökkentheti, azaz a közvetlen költséget korrigálni kell a:
- a belföldi adózótól, külföldi vállalkozó magyarországi telephelyétől vagy egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséggel;
- az adott fejlesztési célra vagy költségei ellentételezésére kapott támogatás, juttatás összegével.
Megrendelt szolgáltatásként főszabályként a szolgáltatást végző fél jogosult a K+F tevékenység közvetlen költségeivel csökkenteni az adóalapját. Közös írásbeli nyilatkozat esetén arra is lehetőség van, hogy a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója megosztottan érvényesítse az adóalap-csökkentést, ha a K+F tevékenység az adózó bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódik
1.2 Háromszoros kedvezmény
A Tao tv. szerint az adózás előtti eredmény csökkenthető a közösen végzett K+F közvetlen költség háromszorosával, de maximum 50 millió Ft összeggel, ha a tv. szerinti meghatározott kutatóintézettel végzi írásbeli szerződés alapján közösen a kutatás-fejlesztést. A háromszoros adókedvezmény de minimis (csekély összegű) támogatásnak minősül.
Az egyszeres és háromszoros kedvezmény részben együtt is érvényesíthető, amennyiben a háromszoros kedvezmény harmada az adózónál érvényesíthető egyszeres kedvezmény összegénél kisebb.
1.3 Kapcsolt vállalkozások K+F költségeinek levonása
Az adózó átadhatja a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység alapján érvényesíthető adóalap csökkentő tétel egy részét vagy egészét a kapcsolt vállalkozása(i) számára. Az átadásban érintett kapcsolt vállalkozásnál is vizsgálandó, hogy a K+F tevékenység kapcsolódik-e a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez. A kedvezményezett adózónak rendelkeznie kell az átadó adóbevallásig átadott írásbeli nyilatkozatával a K+F tevékenység közvetlen költségéről, valamint az átadó és az átvevő(k) által érvényesíthető összegről. A háromszoros kedvezmény kapcsolt vállalkozásnak nem adható át
1.4 Fejlesztési adókedvezmény
A társasági adó alanya fejlesztési adókedvezményt vehet igénybe a kutatás-fejlesztést szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén, amennyiben a kutatás-fejlesztés jelenértéken minimum 100 millió Ft értékű. Az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő – vagy az adott – adóévben és az azt követő 12 adóévben (de maximum a kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben) veheti igénybe. Az adókedvezmény a fizetendő adó 80%-áig érvényesíthető.
2. A helyi iparűzési adó és az innovációs járulékkedvezmény
A helyi iparűzési adóalap csökkenthető a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés tevékenység adóévben elszámolt közvetlen költségeivel. Egyazon költség csak egyszer számolható el az iparűzési adó csökkentésére, így például az igénybe vett szolgáltatások vagy az igénybe vett szolgáltatások, vagy a K+F költségek között szerepelhet csökkentő tételként. A Helyi adótörvény mindezek mellett megengedi az önkormányzatoknak, hogy további adóalapkedvezményt adjon a területén működő K+F tevékenységet végző vállalkozásoknak a közvetlen költsége 10 százalékáig.
A helyi iparűzési adóalap az innovációs járulék alapja is egyben, így közvetett módon a kísérleti fejlesztés tevékenység a helyi iparűzési adó mellett az innovációs járulékot is csökkenti.
3. Szociális hozzájárulási adókedvezmény
A munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő – kifizetőnek, az adófizetési kötelezettséget eredményező kutató-fejlesztő munkaviszonyát terhelő szociális hozzájárulási adónak (15,5%) csak az 50%-át kell megfizetnie.
A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a szociális hozzájárulási kedvezménnyel érintett bérköltséggel a vállalkozás a társasági adó alapját, illetve a helyi iparűzési adó alapját nem csökkentheti. E tekintetben az igénybevételt fontos adóoptimalizálási szempontból is megfontolni, és egyrészt negatív adóalappal rendelkező társaságoknak ajánlott, másrészt olyan cégeknek, akiknek fontos a magasabb EBITDA riportálása akár anyavállalat számára, akár másmilyen céllal.
4. K+F minősítés
Az elmúlt években egyre több K+F minősítést kérvényeznek. 2019 első negyedévéhez viszonyítva a tavalyi első negyedévben 70%-kal, az idei negyedévben 150%-kal volt magasabb a benyújtott kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos igények száma. A cégek számára is egyre fontosabb, hogy már a K+F projekt megkezdése előtt lássák a minősítéshez szükséges elvárásokat. A kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésével kapcsolatos feladatokat a KFI törvény értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) végzi 2012 óta. A minősítési rendszer célja a kutatás-fejlesztési tevékenységgel összefüggő támogatások és adóösztönzők igénybevétele területén a jogbiztonság erősítése.
Az SZTNH által kiállított határozat vagy szakértői vélemény egyrészt garanciaként szolgál az állam számára garanciaként szolgál arra nézve, hogy a hazai vagy EU-s források kihelyezése megfelelően történik, másrészt a cégek számára K+F minősítés eredménye felhasználható a projektek K+F tartalmának igazolására az állami támogatások igénybevételéhez és a kutatás-fejlesztés adóösztönzők igénybevételéhez.
Az SZTNH a következőket vizsgálja:
A K+F projektindítása előtt lehetőség van projektminősítési eljárást kezdeményezni az SZTNH-nál. Ebben az esetben a hivatal hatósági jogkörben eljárva kötelező erejű határozatot hoz. A minősítési eljáráshoz fontos, hogy a projekt időtartamát pontosan meghatározzák, illetve egy kérelemben csak egy projekt vagy projektrész szerepelhet.
Az SZTNH feladat- és hatáskörébe tartozik a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői feladatok ellátása, így a hivatal szakértői véleményt is adhat olyan szakkérdésekben, mint az adott tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése, valamint a költségek kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetősége.
A projektcsoport-minősítés egy speciális lehetőség azoknak a nagyvállalatoknak, akik egy adott adóévben számos K+F projektet hajtanak végre. Az SZTNH kötőerejű határozatot bocsát ki, amelyben megállapítja, hogy a projektcsoportok – amelyek egy adóéven belül megvalósított olyan projekteket tartalmaznak, melyeket bizonyos kritériumok alapján rendeztek egy csoportba – K+F-nek tekinthetők-e. Ez azt jelenti, hogy az SZTNH döntése nem csak egy projekt minősítését fogja magában foglalni, hanem a jogi vélelem kiterjed az adott adóévben megvalósult, a kérelemben szereplő összes projektre.
Írjon nekünk!
Szerzőnk, Kovács-Molnár Zsuzsanna az RC Consulting tanácsadójaként a vállalatok adótervezésében, finanszírozási és tőkebevonási kérdésekben, valamint ezek projektmenedzsmentjében nyújt segítséget. Növekedés, külföldi terjeszkedés, beruházási projektek finanszírozási, adózási és adókedvezményi lehetőségeivel kapcsolatban tud hozzánk fordulni a www.rcc.hu weboldalon, vagy a +36-1-483-2070-es telefonszámon, illetve office@rcc.hu e-mail címen.
