2020. novemberében elfogadásra került az új 2021-es adócsomag. A következőkben  bemutatjuk a TAO, az SZJA és a számvitelt érintő változásokat.

 

1.   Társasági adótörvény:

Fejlesztési tartalék:

2021. január 1-jétől a fejlesztési tartalékképzéshez kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel 10 milliárd forintos felső korlátja megszűnik, amely az adózók számára egy kedvező változás. Azonban ezen tétel tétel abszolút korlátja továbbra is az adóévi adózás előtti nyereség marad.

Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye:

A változás értelmében 2020. december 27. után megkezdett energiahatékonysági beruházások esetén a személygépkocsik és elektromos személygépkocsik vásárlása után (kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsik) nem lehet adókedvezményt igénybe venni.

Telephely szabályok:

Szigorodtak a telephelyekkel kapcsolatos szabályok. A módosítások alapján akkor is telephely keletkezik, ha a külföldi személy saját munkavállalóján vagy más jogviszonyban álló természetes személyen keresztül 183 napot meghaladóan nyújt szolgáltatást Magyarországon.

Az új szabályok értelmében akkor is telephely keletkezik, ha a tevékenység a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján valamely telephelyfogalmának megfelel, függetlenül attól, hogy a magyar szabályok alapján egyébként nem keletkezne állandó telephely.

Ellenőrzött külföldi társaság:

Mentesül az adózás alól az osztaléknak és tőkenyereségnek az a része, amely valódi jogügyletekhez kapcsolódik. Ezáltal a valódi és nem valódi jogügyletekkel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügyletek esnek magyar társasági adókötelezettség alá.

Ha a külföldi személynek (telephelynek) nem együttműködő államban van adóilletősége, nem alkalmazhatja az ellenőrzött külföldi társasághoz kapcsolódó mentesítési jogcímeket.

Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye:

A támogatható tevékenységek köre kibővül a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben felmerülő költségekkel, 100%-os mértékig (pl. maszkok, gumikesztyűk, koronavírus tesztek, illetve kézfertőtlenítők megvásárlásával járó kiadások). 

Behajthatatlan követelés kapcsolt vállalkozásokkal szemben:

Az adóhatósági adatszolgáltatás helyett külön nyilvántartás vezetése lesz szükséges az adóalap csökkentéshez, melynek tartalmaznia kell az ügylettel érintett kapcsolt vállalkozást, és az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokat.

“Exit adó”:

A tőkekivonási adó öt részletben történő fizetése az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazható az üzletvezetési hely áthelyezése mellett.

Kamatlevonás-korlátozás csoportos társasági adóalanyok esetében:

A kamatlevonás-korlátozás számítása oly módon változott, hogy míg korábban az érintett tagoknak az adózási EBITDA egymáshoz viszonyított arányában kellett növelniük az egyedi adóalapjaikat, a jövőben ezt a nettó finanszírozási költségeik arányában kell megtenniük. Az új szabály alkalmazása 2020-ban választható.

Transzferár kiigazítás:

Új szabály alapján 2021. adóévtől a belföldi adózó és külföldi telephelye közötti ügyleteknél adóalap növelésre vonatkozó nyilatkozat hiányában a belföldi adózó csökkentheti adóalapját – a transzferár módosító tétel helyett – a külföldi telephelyhez rendelhető költségek és ráfordítások egy részével. A csökkentés maximális mértéke a külföldi telephely bevételéhez kötött, tehát a belföldi transzferár csökkentés nem haladhatja meg a külföldi telephely bevételt meghaladó transzferár növelő tétel 90%-a vagy a külföldi telephelyhez hozzárendelhető költség, ráfordítás összege közül a kisebbet.

 

2.   Személyi jövedelemadó törvény:

Járványügyi szűrővizsgálat adómentessége:

Adómentessé válik a járványügyi szűrővizsgálat juttatás időpontjától függetlenül. A rendelkezés már 2020-ban, a törvény kihirdetését követő napon (2020. november 27.) hatályba lép és visszamenőlegesen is érvényesíthető.

Személyi kedvezmény:

A hatályos szabályok szerint a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5 százalékával (jelenleg 8.050 forinttal). 2021. január 1-jétől adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakul a személyi kedvezmény. Az új szabályozás szerint a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával csökkentheti az összevont adóalapját. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Rekreációs keretösszeg:

A jelenlegi SZJA törvény különbséget tesz a költségvetési szervek és az egyéb munkáltatók által biztosított rekreációs keretösszege között, amely értelmében a költségvetési szervekre vonatkozóan évi nettó 200 ezer forint értékhatárt, míg más munkáltatók esetében évi nettó 450 ezer forint értékhatárt állapít meg. 2021. január 1-jétől a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is évi 450 ezer forint/foglalkoztatott összegig adhatnak béren kívüli juttatást kedvező adózási feltételek mellett.

Lakáscélú támogatás adómentessége:

2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása. A vonatkozó kormányrendelet szerinti támogatással 2021. január 1-jétől kiegészül az Szja törvényben az egyes lakáscélú támogatások adómentességéről szóló korábbi rendelkezés, azaz ez a támogatás is mentes a személyi jövedelemadó alól.

Egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalása:

A változás a magánszemélyt terhelő, de más személy által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (mértéke 2021-től 8.000 forint/hó) SZJA kezelése kapcsán tesz pontosítást: magánszemély helyett más által (pl. alapítvány, önkormányzat, korábbi munkáltató) viselt egészségügyi szolgáltatási járulék nem minősül bevételnek, így a magánszemély jövedelmének kiszámítása során nem kell figyelembe venni.

 

3.   Számviteli törvény:

Tőketartalék:

A törvénymódosítással az ázsiós tőkeemelés esetén összhangba került a jegyezett tőke és a tőketartalék könyvelési időpontját azzal, hogy ha a tőketartalék változásának időpontja eltér a cégbejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontja a mérvadó a könyvelés tekintetében. A változás a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól (2020. november 27.) alkalmazandó.

Elengedett osztalék:

A gazdasági társaság által megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedését közvetlenül az eredménytartalék javára kell elszámolni az elengedés időpontjával, azaz az osztalékkötelezettség elengedése a jövőben nem jelenik meg az adott társaság eredménykimutatásban / adózás előtti eredményében. A változás a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól (2020. november 27.) alkalmazandó.

Egyéb bevételek/Egyéb ráfordítások:

Kibővítésre került azon gazdasági események köre, amelyek eredményhatását az eredménykimutatásban nettó módon lehet elszámolni. A követelés engedményezésekor, immateriális jószág és tárgyi eszköz értékesítésekor az engedményezésből / értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetének összegét egyéb bevételként kell kimutatni, ha az ellenérték meghaladja az adott eszköz könyv szerinti értéket. E szerint kell eljárni az immateriális jószág, a tárgyi eszköz kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében történő átadásakor, illetve a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, egyéb társasági részesedések ellenében történő átadásakor is. Amennyiben a könyv szerinti érték haladja meg az átruházásból, értékesítésből származó bevételt, akkor a különbözetet nettó módon az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

A módosítást elsőként a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban alkalmazása a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is megengedett.

Lekötött tartalék:

Átalakulások (kiválás, szétválás) esetén, ha az átalakulással közvetlenül összefüggő adókötelezettség a jogutódot terheli, akkor annak megfelelő összegben a létrejövő gazdasági társaság könyveiben lekötött tartalékot kell képezni. A változás a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól (2020. november 27.) alkalmazandó.

Letétbe helyezés:

Az a vállalkozó, melynek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, az éves beszámolóját és az összevont (konszolidált) beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni. A módosítást elsőként a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban alkalmazása a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is megengedett.

Írjon nekünk!

Szerzőnk, Szentléleki Csilla az RC Consulting junior tanácsadója pénzügyi, adózási és pályázati témakörökben. Növekedés, külföldi terjeszkedés, beruházási projektek finanszírozási, adózási és adókedvezményi lehetőségeivel kapcsolatban tud hozzánk fordulni a www.rcc.hu weboldalon, vagy a +36-1-483-2070-es telefonszámon, illetve office@rcc.hu e-mail címen.