A 40/2020. (III.11.) Korm. rendelettel Magyarországon 2020. március hó 11. napján kihirdetésre került a veszélyhelyzet. A kihirdetésre okot adó körülmény, a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány, az egész világon a hétköznapi- és gazdasági élet mellett a jogi környezetre is kihatással van.
Együttműködő partnerünkkel, a Czink Ügyvédi Irodával a teljesség igénye nélkül három olyan témát jártunk körbe, melyek az elmúlt időszakot alapul véve a cégek mindennapi életében gyakorta felmerülnek.
Bérleti jogviszony esetleges módosítása
A rendkívüli helyzetben bevezetett intézkedések miatti gazdasági hatások egyik érzékeny területe a bérleti jogviszony, illetve az abból fakadó jogok és kötelezettségek teljesítése.
A Czink Ügyvédi Irodához mind a bérbeadói, mind a bérlői oldalról érkeztek megkeresések a humánjárvány vis maior eseményként történő értékelése és gyakorlatban való megjelenésével kapcsolatosan. Általánosságban kijelenthető, hogy a Polgári Törvénykönyv nem határozza meg a vis maior fogalmát, így minden egyes esetben az adott szerződést és jogviszonyt kell górcső alá venni és a kialakult helyzetet ez alapján lehet megítélni.
Megkönnyíti a felek várható/elvárható magatartását, amikor a szerződés maga tartalmazza a vis maior fogalmát és az ilyen helyzetben alkalmazandó eljárásrendet. Probléma akkor merül fel, amikor nem tartalmaz a kontraktus semmilyen utalást az aláíráskor előre nem átható eseményre vagy körülményre, amely lehetetlenné teszi valamely fél kötelezettségének teljesítését. Kiemelten fontos ilyen helyzetekben, hogy a felek ésszerű megállapodásokra, módosításokra jussanak egymással a közös, jövőbeni együttműködés fenntartása érdekében.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy az egymástól nagyon távoli kezdetleges álláspontok a megfelelő jogi, gazdasági érvek felsorakoztatását követően általában közelítenek egymáshoz és a megbeszélések mindkét oldalt nézve megnyugtató eredménnyel zárulnak. A feleknek jelen helyzetben azt kell megérteniük, hogy a korábban kifejtettek szellemében a különféle fizetési könnyítések, átütemezések, halasztások engedélyezése, illetve egyéb szerződési módosítások eszközölése sokkalta célravezetőbb, mint az elhúzódó, parttalan tárgyalásokkal az energia felesleges felemésztése.
Sajnálatos módon, csalárd eljárási formák is megjelentek, melynek keretében úgy próbálnak módosításokat (könnyítéseket) elérni a kötelezettek, hogy alaptalanul hivatkoznak gazdasági visszaesésre. Ezen eseteket is szem előtt tartva csak a megfelelő adatok beszerzését követően javasoljuk a tárgyalások megkezdését, hiszen azok kizárólag úgy válhatnak eredményessé, ha a lehető leginkább tisztában vagyunk a másik fél helyzetével.
Taggyűlés – közgyűlés lebonyolítása
A jogi személyekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket érintő egyik legfontosabb változás, hogy a jogi személyek döntéshozó szervének ülése – így például a taggyűlés, közgyűlés – kizárólag akkor tartható meg személyes jelenléttel, ha a döntéshozó szerv a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellett nem akadályozott a döntéshozatalban. Ilyen eset lehet például, ha egy Kft. tagjai egy háztartásban élnek. A szabályváltozás eredményeképpen az elektronikus hírközlő eszközökön keresztüli döntéshozatal (mintegy „konferencia-közgyűlés) vagy az ülés tartása nélküli határozathozatal a társaságok számára elérhetővé válik.
Ezen a ponton szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy egyes hírközlő eszközök nem nyújtanak megfelelő védelmet az esetleges jogtalan „érdeklődőkkel” szemben, így fokozott körültekintéssel kell eljárni, annak érdekében, hogy akár már a napi egyeztetések során elhangzottak maradjanak a felek között és az üzleti titkok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe.
Abban az esetben, ha felmerül a gyanúja a jogellenességnek, javasoljuk a hatóságok haladéktalan bevonását, mivel az idő előrehaladtával a bizonyítékok beszerzése – ekképpen pedig a felelősségre vonás – is megnehezül.
Beszámolók közzététele
Az éves és egyszerűsített éves beszámolók közzétételi határideje 2020. szeptember 30-ra módosult. A határidő elmulasztás esetén a korábban alkalmazott jogkövetkezmények hatályban maradtak, így a mulasztási bírság, adószám törlése, kényszertörlési eljárás megindítása a társaságok feje felett lebeg továbbra is. Az eljárási jogszabályok módosítása nem érintette az adóhatóság eljárásrendjét, így részükről az ellenőrzések most is folyamatosak. E a körben az egyik legfontosabb változás, hogy jelenleg az írásbeli kommunikáció van túlsúlyban, így például a szóbeli nyilatkozattételek helyett a kérdések írásban történő megválaszolása a jellemzőbb.
Kérjük jelezzék, amennyiben a fentiek érdeklődésükre tartanak számot, illetőleg azokkal kapcsolatban kérdéseik merülnek fel!
Szerző: Dr. Czink Péter
Írjon nekünk!
Növekedés, külföldi terjeszkedés, beruházási projektek finanszírozási, adózási és adókedvezményi lehetőségeivel kapcsolatban tud hozzánk fordulni a www.rcc.hu weboldalon, vagy a +36-1-483-2070-es telefonszámon, illetve office@rcc.hu e-mail címen.
