Az adórendszer évek óta kedvezményezettként tekint a szoftverekre, mint immateriális jószágokra, valamint a szoftverek használati jogának átengedéséből származó jogdíjakra egyaránt. A szoftvergyártóknak érdemes tisztában lenni azzal, hogy mire kaphatnak kedvezményeket, hiszen ezzel adómegtakarítást érhetnek el a különböző adónemekben, miközben az információhiány óriási károkat okozhat. Különösen fontos, hogy a kedvezmények bizonyos esetekben együttesen is lehet alkalmazni!
Nézzük meg mit jelentenek pontosan a kedvezmények és milyen adónemeket, miként érintenek!
A szoftver, mint jogdíjra jogosító immateriális jószág
A szoftvertermékek a számviteli jogszabályok értelmében a szellemi termékek közé sorolandók, ami tágabb értelemben egy vállalkozás könyveiben a befektetett eszközök között az immateriális javak kategóriáján belül kerülnek kimutatásra. Ezen immateriális javakra vonatkozóan az adózás előtti eredményt csökkenti
- a szoftvertermék értékesítésekor vagy apportálásakor a lekötött tartalékba helyezett, az ügyleten keletkezett nyereség egy meghatározott – a „kizárólagos jogok értékéhez” kapcsolódó – hányada (a vonatkozó egyéb feltételek teljesülése esetén, valamint figyelemmel a szigorú költségelszámolásra). Ez esetben egy maximum 5 évig fennálló adófizetési halasztásáról van szó, hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz. Az adóhalasztást azzal a céllal kínálja fel a jogszabály, hogy az eladott szoftvertermék helyett új legyen megszerezve.
- amennyiben a szoftver egyidejűleg ún. bejelentett immateriális jószágnak minősül, melynek feltétele (egyebek mellett), hogy a szerzést/előállítást követő 60 napon belül be legyen jelentve az adóhatóságnak és legalább egy éven át a vállalkozás az eszközei között volt nyilvántartva, az értékesítéskor, vagy apportálásakor realizált nyereség mentesül a társasági adó alól, figyelemmel kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó arányosítási szabályra. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben a bejelentett immateriális jószág értékesítése veszteséggel történi, akkor – ismét figyelemmel a kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó arányosításra – az adóalapot meg kell növelni!
Jogdíjból származó jövedelem
Amennyiben a létrehozott szoftvertermék hasznosítási engedélyéből jogdíjbevételre tesz szert a termék tulajdonosa, a képződött nyereség 50%-a szintén csökkenti az adózás előtti eredményt, maximum annak 50%-áig, figyelemmel a kizárólagos jogokhoz kapcsolódó arányosításra. Ez esetben tehát a jelenlegi 9%-os társasági adóteher mellett 4,5%-os adóval lehet számolni, ugyanakkor itt is figyelemmel kell lenni az igénybevételhez kapcsolódó szigorú költség- és veszteség elszámolási szabályokra.
A kedvezmény alkalmazása esetén, a következő évben ugyanazon jogdíj tekintetében elszámolt veszteségére ugyanakkor alkalmaznia kell az adóalap növelést a veszteség 50%-áig.
A fentiekkel összhangban, a „jogdíj” terminológia a társasági adó rendszerében nem bevétel-, hanem eredménykategória. Még tovább szűkül az elszámolhatóság azon vállalkozások esetében, akik kapcsolt vállalkozásukat is bevonják immateriális jószáguk (a szoftver) kifejlesztésébe és egyben élni szeretnének a „bejelentett immateriális jószágra” vonatkozó jogszabályi kedvezményekkel.
A fentiek szerinti kedvezmények alapvető követelménye, hogy a kizárólagos jogok értékesítésén, vagy apportálásán keresztül elért jövedelem csak abban az arányban legyen mentesítve az adózás alól, amilyen mértékben az adózó ennek előállításában saját maga részt vett (az OECD szabályozással összhangban, ezt az arányszámot nevezik Nexus-aránynak). Ennek értelmében, az ügyleti nyereség %-os mértékében kerül meghatározásra, mégpedig az immateriális jószág létrejöttéhez kizárólagosan az adott vállalkozásnál megvalósított arány mértékében. Az említett %-os mérték meghatározáshoz pontosan meg kell tudni határozni az adott immateriális jószág teljes költsége mellett azt a nagyságrendet, amit ugyanezen immateriális jószág kifejlesztéséhez a vállalkozás kapcsolt vállalkozásától rendelt meg K+F szolgáltatásként vagy vásárolt jogdíjra jogosító immateriális jószágként, bejelentett immateriális jószágként. A saját erő mértéke 30%-kal növelhető indokolt esetben, legfeljebb azonban a számviteli nyilvántartások szerinti teljes bekerülési költség mértékéig.
Tekintettel arra, hogy az arányszámítás kulcsfontosságú az érvényesíthető adókedvezmény szempontjából, ugyanakkor a jogszabályi eljárásrend nem ad konkrét útmutatást az eljárásra, javasolt az ügylet feltételes adómegállapítás formájában történő egyeztetése a Pénzügyminisztériummal.
Fontos felhívni a figyelmet, hogy az immateriális javak kapcsolt vállalkozások közötti átcsoportosítása fokozottan igényli a szokásos piaci ár, azaz a független felek között egyébként alkalmazott ár vizsgálatát. Ez esetben az jelentheti a problémát, hogy egyfelől fel sem merülne a független felek közötti tranzakció, másfelől viszont az ügylet jövőbeli kimenetele nagyon sok tényező függvénye, nagyon bizonytalan.
KKV kedvezményt a szoftverekkel összefüggésben a társasági adó rendszerében?
Az adózás előtti eredmény nagyságrendjéig adóalap kedvezményt vehetnek igénybe az adóév utolsó napján KKV-nak minősülő adózók az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékére tekintettel. Az elszámolásnál ismét csak figyelemmel kell lenni az igénybe vehetőség feltételeire, azaz
- a) az adóév egészében a társaság valamennyi tagjának magánszemélynek kell lenni és
- b) nem alkalmazható az adóalapcsökkentés a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe adott szoftvertermékek felhasználási jogára, illetve szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre az adózó már alkalmazta ezt a kedvezményt.
Az ily módon igénybe vett támogatás (azaz a bekerülési érték 9%-os adókulccsal számított értéke) az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Ezen választását az adózó az éves társasági adóbevallásban jelenti be, ahol gondolni kell a korábban már igénybe vett és még majdan igénybe vehető deminimis összeszámítási szabályokra, valamint a területi alapon változó kkv támogatási intenzitások nagyságrendjére.
Helyi iparűzési adó a szoftvereket illetően
A helyi iparűzési adó eltérő definíciókat határoz meg az előbbiekhez képest.
Itt az adó alapja a nettó árbevétel (melyhez módosító tételek csatlakoznak), amely alatt a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, csökkentve a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel.
A jogdíjnak számít (egyebek mellett) a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből, valamint ehhez kapcsolódó kizárólagos jogok értékesítéséből származó bevétel.
Azaz a jogdíjból származó bevétel, valamint a kizárólagos jogok értékesítése a helyi iparűzési adóban is kedvezményként érvényesíthető, azonban a kalkulációs módszer teljesen eltér a társasági adóban meghatározottól.
Írjon nekünk!
Szerzőnk, dr. Kiss Ágnes adószakértő, mérlegképes könyvelő több mint 20 év pénzügyi- és adótanácsadó tapasztalattal rendelkezik, az RC Consulting vezető partnere. Adózási, pénzügyi és számviteli szakemberként a vállalatok adótervezésében, adókedvezmények és támogatási lehetőségek kihasználásában, valamint finanszírozási, tőkebevonási projektek üzleti tervezésében, megvalósításában, projektmenedzsmentjében tud segítséget nyújtani magyar és nemzetközi tulajdonosi körrel rendelkező közép és nagyvállalati ügyfelek számára. Képzett mediátorként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és hatékony elérésében, legyen szó szakmai, vezetői vagy személyes fejlődési igényükről. Növekedés, külföldi terjeszkedés, beruházási projektek finanszírozási, adózási és adókedvezményi lehetőségeivel kapcsolatban tud hozzánk fordulni a www.rcc.hu weboldalon, vagy a +36-1-483-2070-es telefonszámon, illetve office@rcc.hu e-mail címen.
