Készüljünk fel: Transzferár vizsgálatok várhatóak!

Transzferár találkozó

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2019.02.28-án harmadik alkalommal tartotta meg Transzferár szakmai találkozóját a tanácsadói szektor meghívott képviselői számára.

A tavalyi év során a NAV nagyságrendileg 300 cégnél folytatott a transzferárazás területén célellenőrzést. A vizsgálatok eredményeként a Hatóság összességében 5 milliárd Ft értékben tett megállapítást.

Az eredmények tükrében 2019-ben a TP vizsgálat kiemelt ellenőrzési cél lesz és nagyságrendileg 1,000 ellenőrzést terveznek lebonyolítani. Érdemes tehát továbbra is szakmailag megalapozott dokumentációt készíteni, készíttetni, és figyelemmel lenni az esetleges buktatókra, hiszen a sikeres ellenőrzések lefolytatásához folyamatosan bővül a NAV számára mind a belföldi, mind a külföldi forrásból rendelkezésre álló adatbázisok köre. A fókusz továbbra is a jogkövetési eljárásokon van, ahol javarészt a NAV kockázati adatbázisában fellelhető adatok és az adózók kimutatásaiban szereplő információk eltéréseinek az összevetése, tisztázása, kölcsönös rendezése a cél.

Összevonhatóság kérdése

A konzultáción két téma került terítékre, először is a transzferár dokumentációk készítése során alkalmazható összevonhatóság kérdésére.

Az összevonhatóság az adóhatóság értelmezése szerint minden esetben egy a helyi TP dokumentumban indokolandó döntés, és amely bizonyos esetekben választási joga az adózónak, míg más esetekben alkalmazási kötelezettsége (Pl.: szerződéses ügyleti 50 millió Ft-os értékhatár, vagy az alacsony hozzáadott értékű tranzakcióknál előírt 150 millió Ft-os plafonérték). A rendelet szabályozásával összhangban megfelelő összehasonlító adatok esetén akkor alkalmazandó az összevonás, ha az az összehasonlítást nem veszélyezteti és a szerződések

1. a) tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy
2. b) egymással szorosan összefüggnek.

Minden esetben az kell, hogy vezérelje döntésünket, hogy az összevonás alkalmazása mennyiben hat ki adóalapunkra, illetőleg más eredményt kapnánk-e, ha külön-külön elemeznénk a kérdéses tranzakciókat.

Itt az alábbi kérdéseket kell körül járni:

1. Teljes vállalati szinten készíthető-e benchmark elemzés?
2. Például, ha a vizsgált adózó egy szerződéses gyártó, akinél ugyanazon csoportcég relációjában áll fenn intercompany beszerzés és értékesítés is.
3. Mi lenne a megítélés akkor, ha nem csak egy funkciójú az elemzésre kerülő vállalat, hanem mellette egyéb kapcsolt relációban fennálló szerződéses viszonyok is vannak, például gyártás+menedzsment vagy szolgáltatás+know how?
4. Mi van akkor, ha eltérően működnek az egyes piacok?
5. Fő és melléktermék összevonhatóságának a kérdésköre (önállóan forgalomképes-e a melléktermék)?
6. Adatbázis szűrésnél ugyanazt, vagy más-más tevékenységi kódot alkalmazunk?
7. Management szerződések esetén mindig vizsgálandó, hogy hol történik az értékteremtés.
8. A szolgáltatások együtthatása indokolandó (benefit teszt): vizsgálandó, hogy mennyi plusz jövedelmet hoz, illetve mennyi költség takarítható meg? Ez egy számviteli kérdés is hiszen a valódiság elve is megkérdőjeleződhet! Ezen a területen NAV Iránymutatás várható!

Adatbázis kutatás

A találkozó másik témaköre az adatbázis kutatás volt, ahol a NAV a következő lépések megtételét tartja kívánatosnak:

1. Földrajzi kritérium: Magyarország – V4/V6 – Kelet EU – EU28 – Világszintű keresés; minden esetben ez a sorrend alkalmazandó! E szempontból fontos kérdés, hogy az elemzésre kerülő ügylet hol zajlik és a cégcsoport központi adatbáziszűrése is vizsgálandó, hiszen egy az egyben nem mindig alkalmazható.
2. Tevékenységi kritérium: karakterizáció alapján határozható meg az alkalmazandó tevékenységi kód.
3. Függetlenségi kritérium: manuális szűréssel mindig visszaellenőrizendő!
4. Pénzügyi kritérium: a vizsgált tranzakcióhoz időben a legközelebb eső 3 üzleti év adatai vizsgálandók, és az általunk választott mutatót jól kell megválasztani, illetőleg a tartós veszteséges működésű cégeket ki kell zárni (ilyennek minősül, ha egy 3 éves periódusban több mint 1 év negatív). Lehetnek kivételek, de azt indokolni kell (iparági konjuktúra), illetve fontos kitétel, hogy alacsony kockázatú gyártónál nem indokolt a veszteség!
5. Aktív vállalkozások kritériuma: azaz mindig manuális munkát kell végezni ahhoz, hogy egy adott céget bent tudjunk tartani az összehasonlító adatbázisban, vagy éppen kizárhassunk belőle!
6. További lépések alatt minden más kritérium beiktatását és magyarázattal ellátott vizsgálatát jelölte meg az Adóhatóság (pl. alapítás éve tekintetében az alap, hogy legalább 3 éve működjön a vállalkozás, mivel egy start-up cég költség és haszonstruktúrája, beszerzési lehetőségei és politikája, csakúgy, mint értékesítési stratégiája teljesen eltér egy régóta a piacon lévőtől.)

A találkozó végkicsengése, hogy a kellően megalapozott, kidolgozott, átgondolt dokumentáció segítségére van az ügyfélnek az adóalapja megvédéséhez, az esetleges adóalap korrekció elkerüléséhez és az ebből eredő pénzügyi veszteségek minimalizálásához, elkerüléséhez. Ráadásul, határon átnyúló tranzakciók tekintetében, az egyes országok adóhatóságai is meg kell, hogy védjék a saját adóalapjukat egymással szemben, amely csatában akkor tudunk a nyerő oldalon lenni, ha a saját dokumentációnk kidolgozása során a legnagyobb gondossággal járunk el és nem a bevett rutinok mentén próbáljuk „megúszni” a dokumentációkészítést.

Írjon nekünk