Az energiahatékonysági beruházás, felújítás kedvezménye [1]

A vállalkozások támogatásra jogosultak az általuk megvalósított energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások üzembe helyezése és üzemeltetése esetén, az üzembe helyezés évében, illetve az ezt követő öt évben. A támogatás adókedvezmény formájában vehető igénybe, amely a beruházás költségének, helyszínének, valamint a vállalatméretnek a függvénye.

A támogatás mértéke nagyvállalatok számára Budapesten a beruházás költségeinek 30%-a, míg Magyarország további területein 45 százalék, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozások esetén további 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében pedig 10 százalékponttal tovább növelhető.

A támogatás felső korlátjának számításakor a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen kell az adókedvezmény mértékét figyelembe venni, az elszámolhatóság maximumát pedig a számított éves társaságiadó 70%-a[2] adja, igaz ez akár 6 éven keresztül lehetséges.

A kedvezmény igénybevételének feltétele többek között, hogy a beruházás rendelkezzen energetikai igazolással. Ez a dokumentum akkor állítható ki, ha a kiinduló állapothoz képesti megtakarítást mért adatok felhasználásával számítás vagy becslés útján ki lehet mutatni.

Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha az energiahatékonyság növekedésével jár. Általánosságban nem jogosít kedvezményre a napjainkban népszerű megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő berendezés beruházási költsége (pl.: villamos energia termelésére alkalmas napelem). Ez alól az jelent kivételt, ha megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, saját tevékenységet szolgál a berendezés, amely villamos energia termelésére nem képes. Ilyen például az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; a gázmotoros hőszivattyú; a napkollektor, a biogázt és biomasszát hasznosító berendezés.

Általánosságban kijelenthető, hogy elszámolhatók az energetikai korszerűsítés területén végzett tevékenységek, mint például a világítás korszerűsítési munkák, technológiai berendezések beszerzése, cseréje, bizonyos épületfelújítási, beruházási munkák, mint például a légtechnikai, szellőzés, hűtés-fűtés, melegvíz ellátáshoz kapcsolódó gépészeti munkák, kazán- és ablakcsere, épület szigetelési munkák költsége.

Megjegyzendő, hogy sok esetben bizonytalanok a társaságok, hogy pontosan mikor, milyen beruházási elemek után vehetik igénybe ezt a kedvezményt. Tapasztalataink szerint a mérlegelésben sokat 

segíthet, ha nem csak műszaki szakértővel beszélik át beruházási terveiket, hanem adótanácsadóval is együttműködve határozzák meg a kedvezmény alapjául szolgáló költség típusokat, elszámolható összegeket.

[1] 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 22/E. §, 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet részletszabályai szerint

[2] Tao tv. 23 § (3) bekezdésével összhangban