Közép-magyarországi energetikai fejlesztések

Budapesten és Pest megyében végzett beruházásoknál sajnos gyakran szembesülnek a vállalkozások azzal, hogy jóformán nincs igénybe vehető támogatás, pályázati forrás. Pedig számukra is van megoldás!

Amennyiben például világítás korszerűsítési munkák, technológiai berendezések beszerzése, cseréje történik, vagy bizonyos épületfelújítási, beruházási munkák, mint például a légtechnikai, szellőzés, hűtés-fűtés, melegvíz ellátáshoz kapcsolódó gépészeti munkák, kazán- és ablakcsere, épület szigetelési munkák, úgy ezek energetikai korszerűsítésnek minősülnek. Az állam az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások megvalósítását és üzemeltetését társasági adókedvezménnyel támogatja, melynek segítségével csökkenthető a beruházás megtérülési ideje.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye eltérő támogatási mértékkel, de az ország minden pontján igénybe vehető a nyereségesen működő nagy és középvállalatok számára.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

• Végsőenergia-fogyasztás csökkenést eredményező beruházások, illetve felújítások után támogatás vehető igénybe;
• A kedvezmény alkalmazásához nem szükséges előzetes hatósági bejelentés, kérelem benyújtása, pályázati rendszerben történő részvétel;
• Körültekintő tervezéssel jelentős megtérülés érhető el;
• A kedvezmény mértéke a beruházás (felújítás) elszámolható költségének, régiónként differenciáltan 30%, 35% vagy 45%-a (kis és középvállalkozás esetében további 10-20%-kal növelt érték);
• Budapesti nagyvállalati ügyfelek esetén szinte az egyetlen igénybe vehető állami ösztönző.

Az új rendszerek önmagukban energiafogyasztás csökkenést és ezáltal költségmegtakarítást hoznak a vállalkozásoknak, ám a beruházás költségei sokszor jelentősek. Az adókedvezménynek köszönhetően a beruházások megtérülési ideje jelentősen csökkenthető. 

Hogyan vehető igénybe a kedvezmény?

• Az év végi társasági adóbevallásában érvényesítheti a kedvezményt a társaság;
• Ekkora kell rendelkezni az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásával, amely dokumentum támasztja alá, hogy a megvalósított beruházás energiahatékonysági célokat szolgál;
• Az igazolást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor állítja ki;
• Az energetikai auditor a beruházás megkezdésének napját megelőzően becslést készít a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékéről, majd a beruházás üzembehelyezése utáni energetikai audit alapján történik meg az energiamegtakarítás tényleges igazolása;
• Az igazolás birtokában a vállaltnak kell meggyőződnie arról, hogy a beruházás mely költségelemei után, a részletszabályok betartása mellett, hogyan, milyen részletezettségű nyilvántartás és adatszolgáltatás mellett érvényesíti a kedvezményt, ebben adótanácsadója lehet segítségére.

Alkalmazás korlátjai, dilemmái

Sok esetben bizonytalanok a társaságok, hogy pontosan mikor, milyen beruházási tételek után vehetik igénybe a kedvezményt. Tapasztalataink szerint a mérlegelésben sokat segíthet, ha egy szakértővel beszélik át a vállalatok beruházási terveiket, adótanácsadóval együttműködve határozzák meg a kedvezmény alapjául szolgáló költség típusokat, elszámolható összegeket.

Általánosságban kijelenthető, hogy elszámolhatók az energetikai korszerűsítés területén végzett tevékenységek, mint például a világítás korszerűsítési munkák, technológiai berendezések beszerzése, cseréje, bizonyos épületfelújítási, beruházási munkák, mint például a légtechnikai, szellőzés, hűtés-fűtés, melegvíz ellátáshoz kapcsolódó gépészeti munkák, kazán- és ablakcsere, épület szigetelési munkák költsége.

Bár sok társaság gondolkodik napelemes fejlesztésekben, sajnos a megújuló energiaforrásból saját hűtési, fűtési vagy villamos energia termelésére alkalmas rendszerek nincsenek a támogatható tételek csoportjában. E téren kizárólag a napkollektorok, hőszivattyúk, saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezések jöhetnek szóba.

A napelemes fejlesztésekre jelenleg lakóingatlanok számára érhetők el pályázati források.

Kockázatok és azok kezelésének lehetőségei

Tapasztalataink szerint sokszor nem a beruházási tervek jelentik az alkalmazás szűk keresztmetszetét, a megvalósítandó fejlesztési ötletekben sosincs hiány. Ugyanakkor a kedvezmények alkalmazása terén a múltban több vállalatnak is voltak negatív tapasztalatai. Az egyes adókedvezmények alkalmazását (pl.: innovációs járulék) a vállalati kreatív „túlzott igénybevétel” miatt az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatában utólagos adóbírság kiszabása mellett elmarasztalta. Így bár kecsegtető megoldást jelent az állami dotáció, de az utólagos ellenőrzések kiszámíthatatlansága miatt jelentős adókockázatot is rejthet magában.

Vannak azonban olyan lehetőségek, mely ezen kockázatok kiszűrésében segíthetik a társaságokat. Tapasztalataink szerint egy nagyobb beruházás mérlegelésekor, segítséget nyújthat a Pénzügyminisztériummal vagy az Adóhatósággal történő előzetes egyeztetés, állásfoglalás kérés, feltételes adómegállapítás intézményének kihasználása. Ezen lehetőségek abban segítik a Társaságokat, hogy döntéseik meghozatala előtt tisztán lássák a hatósági álláspontot és erre alapozzák döntésüket, csökkentsék, esetlegesen kizárják a későbbi adó kockázatokat.