Az éves társasági adóbevallás készítése során érdemes kiemelt hangsúlyt helyezni arra, hogy akként éljünk az adóalapcsökkentő lehetőségekkel, hogy azok összhangban álljanak a jogszabályi elvárásokkal.

A NAV által a napokban közzétett 2022/2. számú Adózási kérdés egy nyilvánvalónak tűnő, de sok esetben mégiscsak értelmezésre szoruló témakört tisztáz, nevezetesen a fejlesztési tartalék feloldásának lehetőségét.

Ennek értelmében, Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) szerint az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított – meghatározott feltételeknek megfelelő – beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, ellenkező esetben az annak összegére jutó adót és késedelmi pótlékot meg kell fizetnie.

A beruházás fogalmára nézve a Tao. tv. nem ad önálló meghatározást, így a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) definícióját kell alapul venni.

Az Szt. külön definíciót tartalmaz a beruházásra és a felújításra nézve.

A beruházás az Szt. értelmében a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is). Beruházásnak minősül a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.

Az Szt. szerint a felújítás fogalmába az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység tartozik, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújításnak minősül a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli.

Tekintve, hogy a beruházás és a felújítás az Szt. szerint különböző fogalmak, és a Tao. tv. csak a beruházást nevesíti mint a fejlesztési tartalék feloldására alkalmas vállalkozási tevékenység, ezért a fejlesztési tartalék szankciómentes feloldása az Szt. szerinti beruházásnak minősülő gazdasági esemény kapcsán lehetséges, felújítás esetén nem.

 

 

Írjon nekünk!

Szerzőnk, dr. Kiss Ágnes adótanácsadó, mérlegképes könyvelő közel 10 év pénzügyi- és adótanácsadó tapasztalattal rendelkezik és az RC Consulting külső szakértője, vezető tanácsadója. Adózási, pénzügyi és számviteli szakemberként a vállalatok adótervezésében, adókedvezmények és támogatási lehetőségek kihasználásában, valamint finanszírozási, tőkebevonási projektek üzleti tervezésében, megvalósításában, projektmenedzsmentjében tud segítséget nyújtani magyar és nemzetközi tulajdonosi körrel rendelkező közép és nagyvállalati ügyfelek számára. Növekedés, külföldi terjeszkedés, beruházási projektek finanszírozási, adózási és adókedvezményi lehetőségeivel kapcsolatban tud hozzánk fordulni a www.rcc.hu weboldalon, vagy a +36-1-483-2070-es telefonszámon, illetve office@rcc.hu e-mail címen.